Az „illuminátor” kifejezés egy megvilágító eszközt vagy személyt jelent, aki kéziratokat díszít vagy világítást biztosít. Használják sminktermékekre is, amelyek fényt adnak az arcnak.
illuminátor eredete
Az „illuminátor” a latin „illuminare” szóból ered, ami megvilágítást vagy kivilágítást jelent. Eredetileg kéziratokat díszítő művészekre utalt.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az új sminkkollekcióban egy különleges fényvisszaverő hatású illuminátor is helyet kapott, amely ragyogóvá varázsolja az arcbőrt.
– A művész aprólékosan dolgozott az illuminátoron, hogy a kézirat lapjai szinte életre keljenek a színek gazdagságával.
– Az esti rutinom részeként mindig használok egy kis mennyiségű illuminátort az arcom magas pontjain, hogy friss és üde megjelenést kölcsönözzek.